A CampusOS Miskolc a Miskolci Egyetem oktatási, kutatási és intézményi működésének nyilvánosan hozzáférhető forrásait kapcsolja össze. A gyűjteményben tudományos közlemények, oktatási anyagok, szabályzatok, szervezeti adatok, kutatói és munkatársi adatlapok, pályázatok, szabadalmak és földrajzi vonatkozások szerepelnek. A feltárás a dokumentumok bibliográfiai leírására, tartalmuk megismerésére, valamint a személyek, szervezetek, helyek és más azonosítható szereplők közötti kapcsolatok rögzítésére épül.
Az állomány hatókörét a hozzáférhető és feldolgozott források adják. Egy rekord azt dokumentálja, hogy az adott műről, személyről, szervezetről vagy eseményről milyen adat található ezekben a forrásokban. A gyűjtemény az egyetemi tevékenység számos területét együtt mutatja meg; lefedettsége a források hozzáférhetőségével és a feldolgozás előrehaladásával bővül.
A források eredete és jellege
Az adatállomány több, eltérő rendeltetésű forráscsoportból épül fel. Ezek eredete a rekordok értelmezéséhez is hozzátartozik.
| Forráscsoport | A gyűjteménybe kerülő tartalom | A forrás szerepe |
|---|---|---|
| Az egyetem központi, kari, intézeti és egyéb szervezeti webhelyei | Nyilvános PDF-ek, oktatási dokumentumok, intézményi közlemények, szabályzatok, programok, szervezeti és munkatársi adatok | Az egyetem működéséről és tevékenységéről közzétett dokumentumok és információk |
| Magyar Tudományos Művek Tára, MTMT | Az egyetemhez kapcsolódó közlemények bibliográfiai adatai, szerzői, azonosítói, kiadványadatai és rendelkezésre álló absztraktjai | A tudományos publikációs állomány bibliográfiai forrása |
| Kapcsolódó nyilvános repozitóriumok, folyóirat- és kiadói oldalak | Hozzáférhető tanulmányok, konferenciakötetek, bibliográfiai rekordok és teljes dokumentumok | Az egyetemi kötődésű művek további forráspéldányai és bibliográfiai környezete |
| Pályázati és támogatói közzétételek | Projektcímek, pályázati azonosítók, programok, támogatók, kedvezményezettek, összegek és időpontok | A pályázati tevékenység és a támogatási kapcsolatok dokumentálása |
| Szabadalmi közzétételek | Találmányok, bejelentések, feltalálók, bejelentők, jogosultak, osztályozási és státuszadatok | A szellemi tulajdonhoz kapcsolódó nyilvános adatok |
| Földrajzi és térképi adatforrások | Települések, közigazgatási határok, térségek és térképi elhelyezés | A Borsod Atlasz földrajzi tájékozódási és megjelenítési alapja |
A dokumentumrekordokban az eredeti forrás címe és a tárolt PDF-példány elérhetősége is szerepelhet. A bibliográfiai rekord, az eredeti dokumentum, a tárolt példány és a belőle kinyert kereshető szöveg egymáshoz kapcsolódó adatforrások. A rekord azonosítója biztosítja, hogy a leírás, a kulcsszavak és a kapcsolatok a megfelelő dokumentumhoz tartozzanak.
Az MTMT-tétel bibliográfiai leírást ad a közleményről. A teljes szöveg hozzáférhetősége külön adat: egy közlemény szerepelhet a katalógusban úgy is, hogy csak a bibliográfiai adatai vagy az absztraktja kereshető. A DOI, az MTMT-azonosító és a kiadói hivatkozás segíti a mű azonosítását és az eredeti közlés felkeresését.
A dokumentumok leírása
A bibliográfiai feltárás a mű saját címére, szerzőire és megjelenési körülményeire épül. A dokumentumhoz rendelkezésre álló adatok között szerepelhet az eredeti cím és alternatív cím, a szerzők eredeti névalakja és sorrendje, az intézményi szerző, a megjelenés éve és dátuma, a kiadó, a kiadási hely, a dokumentum nyelve és típusa. Folyóiratcikkeknél és kötetben megjelent közleményeknél a befoglaló kiadvány címe, az évfolyam, a szám és az oldaltartomány is a leírás része lehet.
A művek azonosítását DOI-, ISBN-, ISSN- és MTMT-adatok segíthetik. Az azonosító értelmezése a dokumentum kontextusához kötődik: egy tanulmány, a tanulmányt tartalmazó kötet és a tanulmányban hivatkozott másik mű külön bibliográfiai egység.
A megjelenési dátum, a dokumentum tárgyának időbeli lefedettsége és az adatfeldolgozás időpontja különböző jelentésű adat. A bibliográfiai oldaltartomány a közlemény kiadványon belüli helyét mutatja; a PDF fizikai oldalszáma a hozzáférhető fájl terjedelmét írja le.
A tartalmi leírás magyar nyelven foglalja össze a dokumentum témáját, célját, vizsgálati tárgyát és érdemi megállapításait. Az új feldolgozás szabályai szerint ez két–öt tényszerű mondatból áll. A forrásban közölt eredeti absztrakt önálló mezőben őrizhető meg. A gyűjtemény korábbi és újabb feldolgozású tételeket egyesít, ezért a leírások részletessége és ellenőrzöttsége eltérhet.
Összetett kiadványoknál a feltárás egysége külön figyelmet kap. Egy teljes folyóiratszám vagy konferenciakötet önálló dokumentumként is leírható. A benne szereplő tanulmány saját szerzőkkel, címmel és oldaltartománnyal azonosítható. A tanulmányhoz kapcsolt tartalmi adatok értelmezése a célközlemény határainak megfelelő elkülönítésére épül.
A dokumentumtípus szerinti böngészés jelenleg négy nagy csoportba rendezi az állományt:
- tudományos és kutatási dokumentumok;
- oktatási és képzési dokumentumok;
- intézményi és igazgatási dokumentumok;
- pályázati, szerződéses és döntési dokumentumok.
Ezeken belül részletesebb típusok segítik a tájékozódást, például folyóiratcikk, könyv, konferenciaközlemény, doktori értekezés, tananyag, tantárgyi tematika, tanterv, szabályzat, szerződés vagy határozat.
Kulcsszavak és tematikus rendezés
A kulcsszavazás a dokumentum érdemi tárgyának feltárását szolgálja. Az új dokumentumfeldolgozás egy–öt tartalmilag indokolt kulcsszót rendel egy feldolgozott egységhez. A kiválasztás a teljes forrásszöveg értelmezésére épül, és a mű központi témáit, módszereit vagy vizsgálati területeit emeli ki.
A webes gyűjteményben a kulcsszavakhoz egységesített megnevezés, szinonima, tématerület, részletesebb téma és állapotadat tartozhat. Ez teszi lehetővé, hogy az összetartozó fogalmak következetesen jelenjenek meg, és ugyanaz a tárgy több dokumentumban is visszakereshető legyen. A kulcsszavak dokumentumkapcsolatai azt is megmutatják, mely művek foglalkoznak az adott fogalommal.
A tematikus böngészés három szintre épül: tématerület → téma → kulcsszó. A jelenlegi rendszer húsz nagy tématerületet használ. Ezek a matematika, a természettudományok, az informatika, a mesterséges intelligencia, a robotika, a mérnöki tudományok, a földtudomány, az egészségügy, a gazdaság, a jog, a társadalomtudományok, az oktatás, a bölcsészet, a média, a művészet és más kapcsolódó területek szerint teszik böngészhetővé az anyagot.
A tárgyi kulcsszó és a névvel azonosítható entitás külön feltárási elem. A „robotika” témaként kapcsolhat össze műveket; egy konkrét robot, kutatóintézet vagy kutatási projekt saját entitásként jelenhet meg. A két feltárási mód együtt támogatja a fogalmi és a szereplők szerinti tájékozódást.
Entitások és névazonosítás
Az entitás a dokumentumban azonosított személy, szervezet, hely, esemény, mű vagy más konkrét tárgy. Az entitásrekordhoz név, típus, altípus, névváltozat, leírás és kapcsolódó dokumentumok tartozhatnak. Személyek és szervezetek esetében a tartalmi entitás a külön gondozott személyi vagy szervezeti adatlaphoz is kapcsolható.
A jelenlegi webes böngésző tizennégy entitáscsoportot különít el:
| Entitáscsoport | A besorolás tartalma, példái |
|---|---|
| Személy | Oktatók, kutatók, hallgatók, szerzők, közreműködők, közéleti és történeti személyek |
| Szervezet | Egyetemek, vállalatok, állami intézmények, civil és szakmai szervezetek |
| Szervezeti egység | Karok, intézetek, tanszékek, doktori iskolák, központok és laborok |
| Hely | Országok, régiók, térségek, városok és települések |
| Esemény | Konferenciák, szakmai rendezvények, versenyek és más események |
| Projekt / program | Kutatási, fejlesztési, pályázati, képzési és ösztöndíjprogramok |
| Termék / rendszer / szoftver / eszköz | Gépek, robotok, műszerek, szoftverek, rendszerek és adatbázisok |
| Mű / publikáció / dokumentum | Cikkek, könyvek, tanulmányok, audiovizuális művek és más dokumentumok |
| Jogszabály / szabvány | Törvények, rendeletek, uniós jogi aktusok, egyezmények és szabványok |
| Anyag / vegyület / ásvány | Fémek, ötvözetek, vegyületek, ásványok és kőzetek |
| Élőlény / biológiai entitás | Növények, mikroorganizmusok és más biológiai tárgyak |
| Betegség / gyógyszer / egészségügyi entitás | Betegségek, kórképek és más egészségügyi tárgyak |
| Népcsoport / vallási vagy társadalmi csoport | A dokumentumokban tárgyalt közösségek |
| Nyelv | A korábbi feltárásból származó nyelvi entitások |
Az új dokumentumfeldolgozó tizenegy típussal dolgozik. Ebben több korábbi csoport összevont besorolást kap, a dokumentum nyelve pedig metaadatként szerepel. A webes állomány több feldolgozási időszak eredményeit tartalmazza; az aktuális megjelenítési kategóriák és az új feldolgozó típuskészlete ezért külön kezelendő.
Az új feltárás szabályai szerint a dokumentum megértéséhez érdemi szereplők és tárgyak kerülnek az entitásjelöltek közé. Szerepük lehet központi vizsgálati tárgy, érdemi közreműködő, összehasonlítás tárgya, kutatási helyszín vagy egy igazolt kapcsolat résztvevője. A bibliográfiai szerzőség saját mezőben és szerző–mű kapcsolatként is rögzíthető.
A személyazonosítás több információ együttes értelmezését igényli. A névalak mellett az intézményi kötődés, a szerzői azonosító és a forráskörnyezet segíti a megfeleltetést. Az új feldolgozás dokumentumhoz kötött entitásjelölteket készít; a dokumentumok közötti egységes személyazonosítás külön gondozási feladat. A névváltozatok megőrzése támogatja a visszakeresést és a későbbi azonosítást.
A kapcsolatok szerkezete
A tudásháló bibliográfiai, tartalmi, szervezeti és földrajzi kapcsolatokat egyesít. Egy kapcsolat jelentését a típusa és a forrása határozza meg. A dokumentumhoz kapcsolt személy lehet szerző, témavezető vagy a mű vizsgálati tárgya; ezek külön szerepek.
| Kapcsolat | Mit fejez ki? |
|---|---|
| Szerző – mű | A személy az adott közlemény tényleges szerzője; a bibliográfiai sorrend is megőrizhető |
| Intézményi szerző – mű | Egy szervezet a dokumentum szerzőjeként szerepel |
| Szerző – társszerző | Ugyanannak az önálló műnek a közös szerzősége |
| Mű – befoglaló kiadvány | A tanulmány egy folyóiratban, könyvben vagy konferenciakötetben jelent meg |
| Dokumentum – kulcsszó | A fogalom a dokumentum tartalmi tárgyához kapcsolódik |
| Dokumentum – entitás | A szereplő vagy tárgy a dokumentum érdemi tartalmában jelenik meg |
| Személy – szervezet | A forrásban rögzített intézményi vagy szervezeti kötődés |
| Szervezeti egység – befoglaló szervezet | Az intézményi hierarchia része |
| Személy vagy szervezet – projekt | Vezetés, koordináció, részvétel vagy finanszírozás, a szerep megkülönböztetésével |
| Szervezet – szervezet | A forrásból igazolt partnerség vagy együttműködés |
| Esemény – szervező, résztvevő vagy helyszín | Az eseményhez kapcsolódó, meghatározott szerep |
| Feltaláló, bejelentő vagy jogosult – szabadalom | A találmányhoz kapcsolódó személyi és intézményi szerep |
| Mű vagy projekt – hely | Földrajzi vizsgálati tárgy, kutatási vagy megvalósítási helyszín |
A táblázat a kapcsolatmodell fontosabb jelentéseit mutatja. Az egyes rekordokban a rendelkezésre álló, feldolgozott források alapján rögzített kapcsolatok szerepelnek.
Az új dokumentumfeldolgozás kontrollált kapcsolatszótárt használ. A reláció két azonosított entitás és egy meghatározott kapcsolat összekapcsolásával készül, például: egy személy projektet vezet, egy szervezet eseményt szervez, egy kutatás valamely anyagot vizsgál, vagy egy tanulmány másik műre hivatkozik. A rögzítés feltétele a forrásban értelmezhető állítás.
A társszerzőség az adott önálló mű szerzői között értelmezhető. Egy szerkesztett kötet különböző tanulmányainak szerzői saját közleményükhöz tartoznak. Az intézményi kapcsolatoknál a dokumentum időbeli környezete is lényeges: egy korábbi affiliáció az adott forrás által dokumentált állapotot mutatja.
A weboldal tartalma és használata
A dokumentumtár ugyanazt az állományt témák, entitások és dokumentumtípusok felől teszi böngészhetővé. A szabad szavas keresés a dokumentumadatokban és a rendelkezésre álló, indexelt teljes szövegekben keres. A találatok szerzői ábécérendben vagy a megjelenés éve szerint, a legfrissebbekkel kezdve rendezhetők. A találati kártyákból az adatlap és a hozzáférhető forrás is megnyitható.
A személyi adatlapok a nyilvánosan elérhető szakmai és intézményi adatokat, szervezeti kötődéseket és kapcsolódó műveket mutatják. A szervezeti nézet az intézményi hierarchiát, az alárendelt és befoglaló egységeket, a kapcsolt személyeket, dokumentumokat, pályázatokat és szabadalmakat teszi áttekinthetővé. A helyszínadatok a szervezeti tájékozódást és a térképi megjelenítést is támogatják.
A pályázati és szabadalmi állomány saját adatlapokon jelenik meg. A pályázatoknál a program, az azonosító, a résztvevő vagy kedvezményezett szervezet, a támogató, az időpontok és a rendelkezésre álló pénzügyi adatok segítik az értelmezést. A szabadalmaknál a feltalálói, bejelentői és jogosulti szerepek, a közzétételi adatok és a forrásban rögzített státusz kapnak jelentőséget.
A Robotikai kutatások oldal a kapcsolt dokumentumok, személyek, intézetek és ipari kapcsolatok alapján készített tematikus áttekintést mutatja be. Az ilyen feldolgozás értelmező szövegréteget épít a katalógus adataira; állításainak ellenőrzési alapját a hivatkozott források adják.
A Borsod Atlasz földrajzi feltárása
A Borsod Atlasz az egyetemhez kapcsolódó tudományos művek Borsod-Abaúj-Zemplén településeire és térségeire vonatkozó tartalmát rendezi térképi és bibliográfiai nézetbe. A helykapcsolat alapja lehet a cím, az absztrakt, a tartalmi leírás, a földrajzi entitás, a kulcsszó vagy a teljes szöveg értelmezhető kutatási kontextusa. Egy mű több településhez vagy térséghez is kapcsolódhat.
A földrajzi feltárásban külön jelentősége van a nevek értelmezésének. A településnévvel azonos személynév, közszó vagy intézménynév saját kontextusa szerint kezelendő. A kutatási helyszín, a vizsgált település és a térségi tárgy külön földrajzi szerepet jelent. A műveknél az „Adatok és kapcsolat” rész mutatja a hozzárendelés alapját.
Az atlasz az ismétlődő bibliográfiai és PDF-rekordokat műszinten is egyezteti. Az összevonást az MTMT-azonosító, a megbízható DOI, illetve megfelelően egyező cím-, év- és szerzőadatok segítik. A térképi beválogatáshoz kapcsolódó ellenőrzési és kizárási döntések külön nyilvántartást kapnak.
A térképi források között közigazgatási határrétegek, települési központok és térségneveket alátámasztó földrajzi leírások szerepelnek. A megyei térképhez a turistaterkepek.hu és a GeoNames adatai, a térségnevek ellenőrzéséhez nemzeti parki és néprajzi források kapcsolódnak. Az országos tájékozódási réteg Eurostat GISCO-adatokra épül.
Az állomány terjedelme és az adatok értelmezése
A 2026. október 13-án, 11:10-kor frissített webes adatpillanatkép 11 788 dokumentumrekordot és 50 496 MTMT-közleményrekordot tartalmaz. A dokumentumállomány nyilvántartott terjedelme 231 467 oldal. A kapcsolódó állományokban 6145 kulcsszó, 9422 entitás, 2141 személy, 565 szervezet, 171 helyszín, 501 pályázat és 74 szabadalom szerepel.
Ezek különböző nyilvántartási egységek darabszámai. Egy tudományos mű bibliográfiai tételként és PDF-dokumentumként is jelen lehet; több rekord tartozhat ugyanahhoz a műhöz, és egy dokumentum több személyhez, témához vagy helyhez kapcsolódhat. A darabszámok értelmezéséhez ezért az adott állomány és a számlálás egysége is hozzátartozik.
A bibliográfiai leírás teljessége, a teljes szöveg hozzáférhetősége, a tartalmi feltárás és a névazonosítás előrehaladása rekordonként eltérő lehet. A forrás alapján igazolható adat rögzíthető; a bizonytalan megfeleltetés további ellenőrzést igényel. Egy üres mező vagy hiányzó kapcsolat az adott rekord feltárási állapotáról tájékoztat.
A forrásban szereplő adatok, a feldolgozás során készített leírások és az értelmezett kapcsolatok eltérő eredetű információk. Az adatgazdai gondozás feladata ezek forráshoz kötése, az azonosítók és névváltozatok kezelése, a besorolások következetessége és a javítások átvezetése.
A weboldal nyilvános adatai géppel olvasható formában is hozzáférhetők a nyilvános API-n keresztül. Ez további keresési, elemzési és mesterségesintelligencia-alkalmazások számára teszi felhasználhatóvá a feltárt állományt. A dokumentumok szerzői jogi és felhasználási feltételeit az eredeti forrásnál közölt jogadatok határozzák meg.
